it's just the way the cookie crumbles





kedd, május 30

Kb fél óráig csak üldögéltem, és azt ismételgettem, hoyg "hátezhülye", majd megköszöntem minden felsőbb erőnek, hogy én a magam és környezetem értékrendje szerint normálisnak számítok, aztán smseztem egy viszonylag normális ismerősömnek, hogy találkozzunk, mert minden csak viszonyítás kérdése, és ebben a pillanatban most épp kifejezetten normálisnak találom.


[vv]
13:58

(0)Mondd



Örömmel jelenthetem, hogy a sofőr, az utasok, és a gépjármű is sértetlenül túlélte a sofőr első felügyelet nélküli ámokfutását. (hm majdnem egy visszapillantó mínusszal végződött, de aztán mégsem...höhö)


[vv]
13:42

(0)Mondd


hétfő, május 29

Holnap low riderben fogom nyomni, mert megkaptam délelőttre a kocsit. jujj de izgulok. Nem megy nekem ze a tanulás.. fuck.


[vv]
22:37

(0)Mondd


vasárnap, május 28

Azon a pénteken amúgy nagyon bölcsek voltunk Dzséjjel az este első felében.. vagy talán végig azok voltunk, de csak az első feléről vannak emlékeim. Szóval akkor úgy emlékszem mondott valami olyasmit, hogy mindenkinek el kell követni a saját kis hibáit, vagy lehet, hogy nem is ő mondta, csak én gondoltam erre, mikor azt mondta, hogy "mindenkinek van valaki akivel nehéz"... volt.. nehéz volt. Na mindegy, már nem is emlékszem ,hogy mit akartam mondani ezzel, talán csak annyit, hogy mindenkinek el kell követni a saját kis hibát, hogy azzá váljon, aki.
Én most nagyjából ki vagyok békülve, azzal, aki vagyok.
Most pilanatnyilag úgy érzem, hogy elegem van az alakoskodásból, és nem vagyok hajlandó én sem valamilyen pózba kényszerülni azért, hogy nagy baráti körrel rendelkezzek, amikor a baráti kör kb 80%-val kitörölhetem a seggem, ha igazán baj van, és mivel ez az egész vica versa műkődik, azt sem szeretném, ha csak megszokásból, vagy valami ilyesmi miatt érdeklődnének felőlem az emberek. Mondjuk nem is teszik. Höhö. Van 3 ember, akivel napi kapcsolatban vagyok, nagyjából ők azok akik mellett nem kell kicsit sem mássá válnom, hanem teljesen klappolunk. Most úgy érzem, hogy nincs szükségem az ezeknél felületesebb kapcsolatokra... most.. de mi van ha az élet úgy hozza, hogy akár egy ilyen felületsebb barátságáért is összetenném a két kezem? Vagy ez baromság? Hm.. remélem bejönnek a számításaim, és akkor nem kell ilyeneken agyalnom.


[vv]
22:02

(0)Mondd



Hm szétment az egyik kereke a korimnak, na mondom baszki ez kurvasok pénz lesz nekem... Aztán apám kitalálta hogy vigyük vissza, mert hogy 9 napos, és hogy ez nem normális bla bla bla bla.. és visszavittük, és egy szó nélkül kicserélték, csak egy a gond, hogy már csak pirosban volt... szóval most van egy piros görkorim, és egyelőre utálom, de kénytelen leszek megbarátkozni vele... Thank god, mindjárt vége ennek a szaros szar szarisszimó napnak.


[vv]
21:35

(0)Mondd



Hulladék ez a nap, be vagyok lassulva mint a kurvaélet, és szürke felhők gyülekeznek felettem, és szürke felhők alatt most nem azokat a meteorológiai jelenségeket értem, amik miatt már napok óta nem láttam a napot, hanem a szaros kis problémáimat. Nyomnék megint egy fast fowardot, ha lehetne.


[vv]
16:06

(0)Mondd



Na most már bazira unom ezt az időjárást. Képtelen vagyok bármit is csinálni, nem hogy tanulni, de még olvasni meg netezni se bírok, úgyhogy azt hiszem most kicsit ledőlök oszt lesz ami lesz.


[vv]
15:55

(0)Mondd


péntek, május 26

Oh my god egyre többet járok az usziba, és ma rádöbbentem, hogy miért... oh my god.. oooh my god. Öregszem basszuskulcs öregszem.


[vv]
22:52

(0)Mondd


kedd, május 23

Megbeszéltük tegnap Dzséjjel, hogy elmegyünk ma strandolni úszni, gondoltam görkorival megyek, mert már vagy négy napja nem szakad le rólam. Szokásomhoz hívem késve indultam, aztán az út első negyedében észrevettem, hogy nini, valahol elhagytam az egyik csatot a koriról, úgyhogy egy nagy hátraarccal visszamentem megkeresni, és ó jessz, meglett. Be kell, hogy valljam, hogy a lejtőkkel még erősen gondban vagyok, de aztán pont sikerült gond nélkül legurulnom a rettegett szakaszon, amikor a végén egy kavics beakadt a fék és a kerék közé, így az egyik kerék nem forgott. Na mondom gyorsan kiszedem, próbáltam ilyen bottal, olyan bottal, de a kis kavics sziklaszilárdan (vuhaha) maradt ott a fék meg a kerék között, én meg inkább át vettem a cipőmet, és gyorsan szedtem a lábam az uszoda felé, mert 1:a görkoris ruhám kb egy bohóc jelmezhez volt hasonlítható, (nem tehetek róla, de a görkorihoz valami titokzatos késztetést érzek arra, hogy idiótának öltözzek) ad kettő Dzséj már durván egy órája várt rám és azért ez az idő már magamhoz képest is 'nemvagytekicsitkabdbeafaszom'-hosszú. Aztán megérkeztem, leesett, hogy nincs nálam törülköző, de hála istennek a családom egy harmada gyakorlatilag ott lakik a strandon, és ki tudott segíteni. Természetesen nem ósztunk, csak csacsogtunk, meg barnultunk, és jól le is pirult a vállam. (kurvára vörös igazából)
Holnap megyek magamnak nyári munkát nézni, ami egyrész azért vicces, mert nem igazán tudom, hogy hogy alakul majd nekem a július, tehát nem tudok konkrét időpontot mondani, másrészt meg annyira kedvem sincs hozzá, de valószínűleg ez nem meglepő.
Holnaptól tanulok. Eskü.


[vv]
22:32

(0)Mondd


hétfő, május 22

A mai napot rewindolnám, ha lehetséges. Vagy inkább reggel kellett volna fast fowardra kapcsolnom. Hajnalok hajnalán keltem, (6:30) hogy elmenjek vérvételre, ami persze nem jött össze, mert a vénáim selejtesek, és nem jött belőlük semmi. ennek köszönhetően mindkét kezemet jól összeszúrkálta a néni, aki amúgy tök ari, még csokit is adott, miután belátta, hogy ma ugyan nem veszünk tőlem vért. Próbáltam nem belegondolni, hogy most itt ülök egy tűvel a karomban, és nem vérzem... de nem sikerült, és a gyomromnak nem tetszett ez a gondolat. Hála istennek nem taccsoltam ki vagy ilyenek, csak éreztem, hogy u-u, ez így nem lesz oké. Aztán elmentem a suliba, és ott kiderült, hogy még nem javították ki a matekomat, de tanárnő elkérte a telefonszámomat, és smsben elküldte később... 4es.. hm.. fuck. Na mindegy túlélem. Nálam sokkal hülyébbek végig szarabb jegyeket szerzők 5öst írtak... ennyit rólam...

Kárpótlásul elköltöttem az összes pénzemet, szóval mától kénytelen vagyok szorosabbra húzni a nadrágszíjat, és kevesebbet dorbézolni.
Ma két csájníz boltban is voltam (mondjuk a városunkban kb 200m-enként van egy csájníz shop) hosszas válogatás után vettem két sálat, egy kis blézerszerűséget, amit nem lehetett ott hagyni, mert kutya jó, meg két térdnadrágot görkorizáshoz. Tulajdonképpen olcsó nyúzható térdgatyáért mentem, az első helyen nem volt, de mivel negyedórával nyitás előtt bepofátlankodtam, és az üzletvezető csájníz nő tök agresszívnak tűnt, vettem két sálat. Hogy miért kettőt? mert nem tudtam dönteni a színek között. (és jó akartam lenni az agresszív csájníz bigénél.) A második csájníz shopban majdnem vettem egy dzsipszi szoknyát, de aztán rájöttem, hogy hiába full olcsó, mégiscsak kicsit túlzás. Végül ott vettem a blézert, meg a két nadrágot.
A második helyen is volt kis agresszívnak tűnő csájníz hölgy, kb 10 percet telefonált mire intett egy alkalmazottnak, hogy számolja össze nekem a cuccokat, de távozásnál a kezembe nyomott három irtó ronda tollat, de valami ocsmányak, komolyan... ilyen faborításmintás műanyag... fú de rondák.
Megyek görkorival Dzséj elé, aztán meghív fagyizni, mert hallotta, hogy a tücsöknek felkopott az álla.


[vv]
14:12

(0)Mondd


vasárnap, május 21

Lehet, hogy ma is megyünk kertipartizni anyámékkal, juppí. Én régen szívből utáltam az ilyen kötelező jellegű anyámék spanjaival smúzolós happeningeket, de azt vettem észre, hogy amióta nem kötelező jellegűek, kifejezetten szeretem. Nem tudom mi van velem. Fuck, úgy látszik, hogy kajak öregszem.


[vv]
12:35

(0)Mondd


szombat, május 20

Görkoriztam egy órát-másfél órát, és mivel az első kör után rájöttem, hogy gáz, csak itt a ház előtt körözgetni, nekiindultam a nagyvilágnak. Kicsit para volt lejönni, innen a dombról, ahol én lakom. :) De mire leértem a mount blanc lábához, már nagyon belelendültem, vigyorogva száguldoztam a járdán, és ezt látva még a nap is előbújt. Semmi gond nincs a görkori tudásommal, 8 év alatt nem halványult egy cseppet sem a tehetségem.
Aztán apával elmentünk déidihez, és megkaptam, hogy száguldozok, amikor a múltkor még frissjogsival, tartottam az 50et, és apa közölte, hogy lépjek a gázra, mert feltartom a forgalmat. .. most meg nyafog, hogy gyorsan megyek.. franc se érti már ezt.

Babe on Blades


[vv]
20:24

(0)Mondd



Basszus elrontottam szinderella linkjét, most nézem, hogy rákattolva nem az a blog jön be, amire számítottam. Javítom máris.


[vv]
12:19

(0)Mondd



Nagy nehezen rávettem magam és belenyúltam a sablonba linkbővítés miatt... kifolyik a szemem, de legalább megvan.

Szinderella, Lujza, Hableány, szépdolgok, inamorati
Őket (is) olvasgatom mostanában. Muchas kurva jók!
Jah és kijavítottam gonzi linkjét... kurva sok idő után... lusta dög vagyok...


[vv]
00:20

(0)Mondd


péntek, május 19

A tervem az, hogy holnap itt a lakótelepen elevenítem fel a görkori tudásomat. Talán nem lesz szükség térdvédőre, bár már vagy 6-8 éve nem görkoriztam... Arra mondjuk kristálytisztán emlékszem, hogy nyolc éve elmentünk az egyik osztálytársnőnkhöz görkorizni, aki akkor irgalmatlanul menőnek számított, és mindenki vele akart pajtizni. Azt hiszem talán még a görkorinkat is felvettük vagy egy körre, de arra is tökéletesen emlékszem, hogy utána nem a görkorizás volt a fő attrakció, hanem a kertjükben lévő kis tákolmány halvány libafosszínre festése, mindezt hirtelen felindulásból. Nah ez nice sztori volt, csak így tovább... kajak mintha a nyugdíjas otthonból írnám a visszatekintgetéseimet, oszt pont ma vagyok 1 hónap híján 19... Lassan elkezdek tanulgatni, meg ráfekszem erre a görkori témára, az majd felrázza az életemet.

Rázásról jut eszembe: A hiperszuper görkorimat a tescoban vettük, és amíg én boldogan próbálgattam, hogy a piros vagy a fekete áll-e jobban, addig anya a "sportosztályon" kiszúrt magának először valami zsírégető pillangót... tudjátok valahogy a testetekre cuppantjátok, aztán az lefogyaszt, meg egy olyan abtronic szerűséget, csak valami más a neve. Az előbbit 999 HUF-ért, az utóbbit pedig 1900 HUF-ért vesztegették. Anya megvette az abtronic-szerűséget, kíváncsiságból. Itthon összeszereltem neki aztán gondoltam kipróbálom, mert midnig is kiváncsi voltam rá, hogy hogy működik... először semmi, erre jól felkapcsoltam valami very hard fokozatra, és úúúgy megrázott, hogy szinte eldobtam. Anya adta a keményet, hogy majd rajta kipróbáljuk, erre neki is ugyanez. Már látom, hogy mennyit fogjuk használni ezt a csodaszerkentyűt. Én megmondtam, anyámnak, hogy többet hozzá se nyúlok, de ne keseredjen el, mert kitudja... egyszer akár még újra is éleszthetünk vele valakit.


[vv]
23:20

(0)Mondd



Vettem görkorit juppí! Már csak egy étrdvédőt kéne valahol beszereznem, mert elkallódott a régi. Holnaptól görkorival nyomulok éjjel-nappal.


[vv]
22:33

(0)Mondd





[vv]
11:45

(0)Mondd


csütörtök, május 18

Case, libri, auto, viaggi, fogli di giornale...


[vv]
23:51

(0)Mondd



Nem mentünk bulizni.
Viszont én már délután ötkor elindultam otthonról, mert dokihoz kellett mennem, meg anyámékhoz bementem az usziba, és mit ne mondjak, baromi hülyén néztek rám a dokinál, hogy partiszerkóban voltam. Az usziban meg pláne.

Hétfőn mehetek megint, hogy lecsapoljanak vagy három kémcső vért, mert én hülye, a legutóbb nagy vidáman megittam egy kis szörpit, vérvétel előtt, mert anya mondta, hogy folyadékot ihatok. A franc se gondolta volna, hogy folyadék alatt csak és kizárólag vizet értett. Még jó, hogy nem tequilával kezdtem a napot, az most kifejezetten kellemetlen lenne.
Szóval a reggeli szörpi miatt magas volt a vércukrom, ami csak azért para, mert apukám cukorbeteg, tehát nekem jobban kell vigyáznom. Igaz most megmérte gyorsan a kis szerkentyűvel, és normális volt, de azt mondta, hogy menjünk biztosra, és nézzük meg vénásan is. Ja, nézzük, az tök jó móka. Nem hinném, hogy cukorbeteg vagyok, ha mégis, akkor hallgathatom életem végig, hogy "én megmondtam, hogy ne egyél annyi édességet... én előre megmondtam." És ha ezt kell hallgatnom a következő teszemazt 40-50 évben, én tényleg a Szinvának megyek.


[vv]
23:18

(0)Mondd



Alig telt el pár nap, és én máris túlságosan belejöttem a nagy semmittevésbe, olyannyira, hogy a hétfői sulilátogatást is eltoltam szerdára. Lassan bele kéne vetnem magam a tanulásba, de nem bírom rávenni magam.

Ma megyünk bulizni juppí. Baromi kiváncsi vagyok, hogy mi lesz.


[vv]
11:40

(0)Mondd


szerda, május 17

"... Bár ha jobban meggondolom, hogy tulajdonképpen életünk minden pillanatában egyik lábunk a tündérmesék földjén, másik lábunk pedig a mélységes szakadék szélén áll..."

Paulo Coleho - Tizenegy perc

Kénytelen vagyok olvasás közben leírni a részeket, amik igazán megfognak, különben elfelejtem őket.


[vv]
20:41

(0)Mondd



Nem tudom, hogy van-e valami örökérvényű, jól bevált szabály az exekkel való viselkedésre, ha van, akkor itt lenne az ideje, hogy én is elolvassam, mert baromi hülyén tudok viselkedni. Komolyan szeretnék normálisan viselkedni vele, de aztán mindig történik valami, amitől hiperhülyén érzem magam, és ezt képtelen vagyok palástolni. Pedig én tényleg kedvelem. Meg annyi mindenre emlékszem szívesen... Na jó legközelebb történjen bármi, jófej leszek vele végig.


[vv]
20:01

(0)Mondd


vasárnap, május 14

Annyira szégyellem magam a péntekkel kapcsolatban, Dzséjnél, kicsit túllőtünk a célon, és olyan rumlit csináltunk, (csináltam leginkább) mint még soha. Oh my god. Ezt ismételgette Dzséj egész reggel romeltakarítás közben. És tényleg oh my god. Pofám leszakad.
Hála istennek anyám hazavitt by car, így nem kellett összehánynom a buszt, sőt a kocsit sem, mert közel lakunk Dzséjékkel, most mondhatnám, hogy egy köpésre... de inkább nem mondom.
Ezzel a kis kettes akciónkkal meg az egész napos haldoklással utána, meghiúsítottuk a régóta tervezett "megyünktáncolni-akciót", és Phala meg nem erre számított, úgyhogy olyan este hét körül összeszedtem magam, exemék kifuvaroztak kertipartizni, ahová csak azért mentem el, hogy megmutassam anyáméknak, hogy túléltem a másnapot. Aztán kertipartiról átfuvaroztak Phalához, jó későn, de mondjuk eleve halott ötlet volt a menjünk denszelni dolog.. na jó nem eleve, mert még péntek este tök jó ötletnek tűnt, de szombat reggel már éreztük, hogy nem vagyunk azért annyira kemények. Tehát jól betévéztünk Phalánál és a megyünk denszelni dolgot meg jegeljük egy darabig.
Annyira szétcsaptam magam, hogy hujuj.

Nem tudok mit kezdeni a hirtelen a "nyakamba szakadt" temérdek szabadidőmmel. Ma is csak fetrengtem pedig ma már kutyabajom se volt a macskajaj után. (höhö) Egyelőre még két suli nélküli munkanapból kettőn bementem a suliba, hogy elintézzek két olyan dolgot, amit akár egyszerre is elintézhettem volna, de annyira fura még, hogy nem ott töltöm napjaimat, hogy jó érzés bemenni, ilyen kis hülyeségek miatt is. Ráadásul, holnap is megyek, mert az egyik kedvenc tanáromnak, aki tulajdonképpen nem is tanított, csak kicsit, be kell vinnem egy papírt. Értitek: "kell". Be "kell" vinnem, hogy hétfőn is szippanthassak az alma mater megszokott levegőjéből.
Soha nem gondoltam volna, hogy ennyire furcsa lesz suli nélkül. Sejtettem, de nem gondoltam, hogy ilyen durva elvonási tüneteim lesznek.


[vv]
22:50

(0)Mondd



"A kórházban a szerelem beszégetett velem: "Én vagyok a minden és a semmi. Olyan vagyok, mint a szél: zárt ablakokon és ajtókon nem tudok bemenni."

Azt feleltem a szerelemnek: "De hát én nyitva állok előtted!"
Erre azt mondta: "A szél levegőből van. A házadban is van levegő, de az a levegő be van zárva. Bútoraidat ellepi a por, a nedvesség elpusztítja a festményeket és megtámadja a falakat. Továbbra is fogsz lélegezni, megismered egy részemet - de én nemcsak egy rész vagyok, én vagyok az Egész, és ezt soha nem fogod megismerni."
És észrevettem, hogy a bútoraim valóban porosak, a festményeim rohadnak a nedvességtől, nem volt hát más választásom: ki kellett tárnom az ablakokat és az ajtókat. Amikor ezt megtettem, a szél mindent kisöpört. Meg akartam őrizni az emlékeimet, meg akartam menteni mindazt, amit fáradtságos munkával szereztem meg, de minden eltűnt, és én olyan üres lettem mint a sztyeppe."

(Paulo Coelho - A Zahír)


[vv]
22:24

(0)Mondd


csütörtök, május 11

Moziban voltunk ma a jányokkal. Halálos szívdobbanás. Kurva jó volt. Aztán üldögéltünk a kedvenc helyünkön, ahol tömeg volt, mert ma volt a városkánk napja, és kiözönlött a nép az utcára. Én hülye, meg nem vettem fel harisnyát, mert hogy már nyár van, és majd megfagytam. De nem csak én, hanem a levegő is majd' meg fagyott, amikor összefutottunk hazafelé néhány emberrel...

Visszaolvasgattam az arhívumomat és.. uhh.. uuuuuh... nagyon örülök, hogy ez már past tense.


[vv]
23:43

(0)Mondd



Nézem vissza miket írkálok ide olykor-olykor, és ez nem én vagyok. Azt hiszem újrakezdem, tisztalappal, ugyanitt... eddig kicsit bennem volt a félsz a múltkori blogger-lebukásom után, ami következtében abszolút bezárkóztam, de ez a hely az enyém, az lenne a célja, hogy leírjam a gondolataimat, anélkül, hogy "jujmilesz, ha vki elolvassa, aki ismer". Szarok rá.
Unom már a nyavalygásaimat, és az ügyesen kozmetikázott posztjaimat. Lo que sea, sea. (lehet, ohgy most nagyon nagy baromságot írtam, de a spanyol tudásom kezd elhalványulni un poco)


[vv]
23:14

(0)Mondd


vasárnap, május 7

"My will shall shape the future. Whether I fail or succeed shall be no man's doing but my own. I am the force, I can clear any obstacle before me or I can be lost in the maze. My choice, my responsibility, win or lose, only I hold the key to my destiny."

Köszönöm szépen.


[vv]
11:26

(0)Mondd


csütörtök, május 4

Elbúcsúztunk minden tanártól. Végigbőgtük a napot... 8 év végére tettünk úgy ahogy pontot... 10 évesen kerültünk oda, láttak minket felnőni... Nehezebb volt, mint hittem... De nagyon szeretek ide járni.. vagy szerettem? De hülyén hangzik...
Most pedig megyünk énekelgetni.


[vv]
17:54

(0)Mondd


hétfő, május 1

Ja, és időközben sikerült végignéznem egy egész megaszart, ami csak megerősített abban, hogy póka angélának drukkolok, mert fúúú de nagyon tetszik a hangja, meg az előadásmódja.
És abból a nyomi Selena számból is kihozta a legjobbat.

A la Bambát meg mindig is utáltam.

Yo no soy marinero soy capitán, soy capitán, soy capitán.


[vv]
18:37

(0)Mondd



Egy porcikám se kívánja ezt a ballagási mizériát. Jobb lenne, ha mindenki eljönne a suliba az ünnepségre, meg utána az éttermes ebédre, ideadná a stexet, aztán hazanyomulna, tekintettel arra, hogy én előreláthatólag nagyon fáradt, és ideges leszek, aztán amikor már a hátam mögött van az egész, és felszabadult vagyok és kipihent.. na akkor tarthatnánk valami világraszóló minden rokonom invited, bulit. Sőt a stexet is elég lenne odaadniuk csak akkor.

Annyi tervem van az írásbeli utánra, hogy csak na. Mozogni kéne valamit, elmenni táncolni, kitakarítani a szobámat, sétálni a napsütésben meg hasonló dolgok, amire mostanában nem igazán jut időm.

Jujuj, már csak másfél hét, and It's over.
Na jó, nyilván lesznek még szóbelik, de azoktól annyira nem félek. Magyartólé egyáltalán nem, töritől meg egy kicsit, matekból meg csak megírom négyesre, és nem kell szóbeliznem mert az elég ciki lenne.
Megyek, újra felveszem a harcot a történelemmel... (idézet a töritanáromtól)


[vv]
18:23

(0)Mondd

wake up and smell the coffee