it's just the way the cookie crumbles





csütörtök, május 11

Nézem vissza miket írkálok ide olykor-olykor, és ez nem én vagyok. Azt hiszem újrakezdem, tisztalappal, ugyanitt... eddig kicsit bennem volt a félsz a múltkori blogger-lebukásom után, ami következtében abszolút bezárkóztam, de ez a hely az enyém, az lenne a célja, hogy leírjam a gondolataimat, anélkül, hogy "jujmilesz, ha vki elolvassa, aki ismer". Szarok rá.
Unom már a nyavalygásaimat, és az ügyesen kozmetikázott posztjaimat. Lo que sea, sea. (lehet, ohgy most nagyon nagy baromságot írtam, de a spanyol tudásom kezd elhalványulni un poco)


[vv]
23:14



wake up and smell the coffee