it's just the way the cookie crumbles





péntek, május 19

A tervem az, hogy holnap itt a lakótelepen elevenítem fel a görkori tudásomat. Talán nem lesz szükség térdvédőre, bár már vagy 6-8 éve nem görkoriztam... Arra mondjuk kristálytisztán emlékszem, hogy nyolc éve elmentünk az egyik osztálytársnőnkhöz görkorizni, aki akkor irgalmatlanul menőnek számított, és mindenki vele akart pajtizni. Azt hiszem talán még a görkorinkat is felvettük vagy egy körre, de arra is tökéletesen emlékszem, hogy utána nem a görkorizás volt a fő attrakció, hanem a kertjükben lévő kis tákolmány halvány libafosszínre festése, mindezt hirtelen felindulásból. Nah ez nice sztori volt, csak így tovább... kajak mintha a nyugdíjas otthonból írnám a visszatekintgetéseimet, oszt pont ma vagyok 1 hónap híján 19... Lassan elkezdek tanulgatni, meg ráfekszem erre a görkori témára, az majd felrázza az életemet.

Rázásról jut eszembe: A hiperszuper görkorimat a tescoban vettük, és amíg én boldogan próbálgattam, hogy a piros vagy a fekete áll-e jobban, addig anya a "sportosztályon" kiszúrt magának először valami zsírégető pillangót... tudjátok valahogy a testetekre cuppantjátok, aztán az lefogyaszt, meg egy olyan abtronic szerűséget, csak valami más a neve. Az előbbit 999 HUF-ért, az utóbbit pedig 1900 HUF-ért vesztegették. Anya megvette az abtronic-szerűséget, kíváncsiságból. Itthon összeszereltem neki aztán gondoltam kipróbálom, mert midnig is kiváncsi voltam rá, hogy hogy működik... először semmi, erre jól felkapcsoltam valami very hard fokozatra, és úúúgy megrázott, hogy szinte eldobtam. Anya adta a keményet, hogy majd rajta kipróbáljuk, erre neki is ugyanez. Már látom, hogy mennyit fogjuk használni ezt a csodaszerkentyűt. Én megmondtam, anyámnak, hogy többet hozzá se nyúlok, de ne keseredjen el, mert kitudja... egyszer akár még újra is éleszthetünk vele valakit.


[vv]
23:20
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee