it's just the way the cookie crumbles





hétfő, február 23

itt szundikál mellettem életem megmentője, banderas, aka linkfasz. barátságunk mennyei magasságokban szárnyal, bár kicsit fura, hogy most ideköltözött.
úgy érzem, hogy utálja a fiút, akinek nem adtam semmiféle blog-álnevet, mert annyira boldog voltam, hogy nem értem rá blogolni. aztán kidobott, megint írok, és megint bejelentkezett. de miééért? tudom, hogy nem kellek neki. és én mégis a legjobb úton haladok affelé, hogy másodszor összetörje az egyébként is alig összeforrt szívemet.
hogy is volt? "adok nekik egy esélyt, hogy átbasszanak, és általában élnek vele"


[vv]
12:14
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee