it's just the way the cookie crumbles





kedd, július 1

a hét vicce egyértelműen az (noha még csak kedd van), hogy mikor elmondtam hatalmas spanomnak a másik kapusnak, hogy bírom a pólósfiút, kiakadt, és mondhatni benyújtotta rám az igényét. és a pólósfiú különben is mindig rámoccan a nőire. hát az állam leesett, de próbáltam finoman, ám egyértelműen tudtára adni, hogy nem vagyok, és nem is voltam soha a nője, és még csak szóba se került ez a lehetőség. erre a válasz: az ő fejében már megfordult, és különben is ki tudja mit hoz a jövő. hátezhülye.
több mint valószínű, hogy az a gond, hogy egy poszton játszanak és megy a rivalizálás ezerrel. de azért jó lenne, ha nem tekintene a territóriuma tartozékának, mert az égvilágon soha semmi nem volt köztünk. bolond.

a pólósfiúval amúgy az a nagy helyzet, hogy valószínűleg a saját csapdámba estem, és ő bolondít engem, nem pedig fordítva. vagy tényleg sok vagyok neki, és nem tud velem mit kezdeni. vagy hülye. vagy nem tudom. mindenesetre én az utóbbi időben arra a következtetésre jutottam, hogy, ha akarok valamit, akkor azt jobb egyértelműen jelezni már az elején, minthogy húzzam a a dolgokat a végtelenségbe. pofára esni az elején is lehet, nem kell hozzá hónapokat várni (lásd. blamázs-sztori). na mármost: én ennek megfelelően állok hozzá, és hiányolom a pozitív visszajelzéseket, úgyhogy vagy megembereli magát és valamilesz, vagy balfaszkodik továbbra is, és akkor meg köszönöm szépen nem kérem. ezzel kapcsolatban feszült figyelem az arénában.

lézerfiú meg nem nagyon jelentkezik, pedig azt mondta, hogy a hét elején bepótoljuk a pénteki randit. hátöö a hét eleje hétfő, haver. nem lenne szép tőle, ha most mondaná be az unalmast, mert... mert nem 50-50 a helyzet. meg különben is búcsút kell vennem tőle, papírforma szerint júliusra, előreláthatólag viszont örökre. azért kicsit hiányozni fog.

lehet, hogy dr lovenak igaza volt abban, hogy milyen kemény vagyok. őszintén szólva nekem sem tetszik, de addig, amíg nem leszek legalább egy kicsit jobban, nem akarok lelkileg kötődni senkihez. véleményem szerint úgy belemenni egy kapcsolatba, hogy viszek egy hatalmas probléma batyut, nem fair, és vannak dolgok, amivel egyedül kell boldogulnom. apukám borzasztóan hiányzik, és a gyászt valahol arrébb tettem még a vizsgaidőszak kezdetén, és tudom, hogy ez nem jelenti azt, hogy később nem kell elrendeznem magamban a dolgokat.


[vv]
05:48



wake up and smell the coffee