it's just the way the cookie crumbles





hétfő, április 9

Kicsi a világ effektusban volt részem tegnap. Méghozzá kb 10perc alatt kétszer. Először a benzinkutas lány bámult rám baromira megijedve, miután konstatálta, hogy ismerjük egymást. Gondolom kétségbeesett, hogy nincs menekvés, meg kell szólalnia, annak ellenére, hogy köztudottan ő a némajány. Azért örülök, hogy a nagy ijedtségben nem lett komolyabb baja.
Aztán a taxiban kiderült, hogy a taaxisóvónő spanom, az exem nagynénikeszerűsége, és kétségei vannak az exem barátnőjének etnikai hovatartozása felől.
"Hát ezen még nem gondolkoztam." - politikailag korrekt válasz.

Erről jut eszembe, anyám mostanában azt szokta mondani apámnak, hogy "te, politikai menekült". Lehet, hogy valami nagy családi titok áll a háttérben. :)

Beszereztem végre szivarkákat, amit már nagyon régen tervezek, némajány választotta nekem, miután kiderült, hogy egyikünk sem ért hozzá, így mondtam neki, hogy akkor egy olyat kérek, ami nem túl drága és kézre esik. Azt hiszem a nem túl drága után nem értette a dolgot.
R-ben megittunk kb 3 mojitoszerűséget, amit maga dzsoni (aka szekidzsí, "és dzsí feketében van vagy fehérben?") ajánlott, és egy kört "fizetett". Nitussal átmentünk a m-ba, ahol szerintem egész este csak mi fordultunk meg. Nagyon romantikus volt.

Új kedvencem pedig: Mika


[vv]
16:38



wake up and smell the coffee