it's just the way the cookie crumbles





kedd, február 6

remélem mindegyik napom ennyire jó lesz mint a mai
reggel, olyan furán ébredek valami nincs rendben, aztán rájövök, hogy az, hogy nem kapok az orrom levegőt, és a torkom is fáj... aztán elmegyek a szemészetre, március 23-ra jegyeznek elő, oké, nem gond, addig van időm megtanulni a táblát... hazafelé már nem fáj a torkom, viszont majd leszédülök a lábamról, de így legalább volt időm a parkban szemügyrevenni, hogy milyen lepusztult a kórházkert. kórházparkból elszédelegni az okmányirodába... anyám megkérdezte, hogy ma fogadnak-e embereket, elvileg nem lehet gond, arrogáns ajtónálló, közli, hogy a népességnyilvántartó-csoport (team is lehetne...) ma nem fogad ügyfeleket.. semmigond, majd holnap jövök megint. hazafelé pont útbaesik a kedvenc helyünk, (¤R¤) érzem, hogy jobb lenne most egyenesen bemenni, de ha már errejárok, beülök egy kávéra. kávécigi, szokásos, aztán meglendül a lábam, valami rejtélyes okból kifolyólag (térdreflex gondolom) belerúgok egyet az asztalba, vizespohár eldől, kávé kilöttyen, vízben úszik az asztal és a padló, ójaj neharagudj, kiöntöttem a vizet, feltakarítják... közben imádkozom, hogy nyíljon meg alattam a föld.
na irány haza, most már semmi rossz nem érhet. vilire fel... zötykölődés, óó ott van a pólós hódolóm.. jobban mondva a pólós hódolóm és a barátnője, na mindegy nem gond, ezekszerint mégsem a hódolom. viliről le, buszra fel, helyfoglalás, 10 perc és otthon vagyok... Exem és oldalbordája buszra fel, kínos csacsogás, jaj szálljunk már le/szálljatok már le minél hamarabb. hazaértem egyben, volt kb 4 nyugodt órám, aztán etr megnyit, mit látnak szemeim? egy csomómindenről kidobott, na semmigond, a gyakorlatokat felvettem más időpontban, de a szem.pszico-val, meg a p.metriával mi az istent kezdjek, azt még nem tudom... versenyjelentkezés pénteken. bárcsak átlátnám a rendszert. most lefekszem, még mielőtt kiderülne, hogy örökbefogadtak vagy ilyesmi.


[vv]
23:27
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee