it's just the way the cookie crumbles





vasárnap, február 18

kb két napig meg voltam győződve arról, hogy tüdőgyulladásom van, aztán kicsit elgndolkoztam, és rádöbbentem, hogy a hörgők a légcsőhöz tartoznak inkább, és nekem hörgőgyulladásom van. most, hogy ezt sikerült tisztáznom magammal, elmúlt a halálfélelmem. nem hiába tanulok amúgy élettant, kitudja hány napig éltem volna rettegésben amúgy.

na lássuk az elmúlt hét fontosabb eseményeit, mert nem nagyon voltam közlékeny.
kigyúrt lakótársnőnk megkérdezte, hogy "megint beteg vagy?" hangsúlyozva ezzel aggodalmát egészségügyi állapotom miatt... nem is vagyok gyakran beteg, csak az sose tűnik fel neki, hogyha nincs semmi bajom, sose kérdezi, hogy "megint egészséges vagy mint a makk?".

tényleg új hobbim lett a szelektív szemétgyűjtés, élvezem laposra taposni a flakonokat.

na a hétvége most kifejezetten nem volt nagy durranás. mondjuk jól kezdődött, pénteken cinderella meg én low riderként elmentünk a könyvtárba, az egyetemi parkolóban bemutattam a driving-skills-eimet, patka egyszer, patka kétszer, patka háromszor. amúgy teljesen jól vezetek, csak a társak jelenléte ront a teljesítményemen.

vettem egy új csizmát, felvettem, rögtön kurvának is néztek, egyelőre még nem döntöttem el, hogy ez plusz vagy minusz pont a csizmának.

szombaton nem volt kedvem felkelni, mert a hörgőgyulladásom és összes szövődménye tetőzött, tehát ágyban töltöttem a napot.

szereztünk egy új vezeték nélküli telefont, (illetve kettőt) ma azzal játszottam, nem csak én hanem az egész család. apukám pl bepötyögte az összes ismerősünk telefonszámát az szülői példányba, ezzel el is foglalta magát délután.

tanulnom kéne még... fuck


[vv]
23:10
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee