it's just the way the cookie crumbles





hétfő, szeptember 4

És most kipróbálom az emailen keresztül blogolást.

Meghalt a montorom, erősen zizis, ez kicsit megnehezített a tantárgyfelvételtől kezdve az email olvasáson keresztül szinderella blogjának olvasásáig mindent. (az utóbbit nyomtatásban voltam kénytelen olvasni)
Azon gondolkozom, hogy ha egyedül én jelentkezem egy kurzusra, akkor mennyi az esélye, hogy indítják? akkor bajban leszek.. na mindegy nem parázok.
Hazajött szinderella a west coastról, ma is találkoztunk, meg tegnap is (ma turiztam vele 3 hosszúujjút, a változatosság kedvéért barnákat). Holnap megy vissza, és egyedül leszek, mert már mindenki elköltözött. Na mindegy, majd kihasználom itthon hasznosan az időt. Valójában már el is kezdtem, paníroztam porszívóztam, ágyneműt húztam (le.... majd valamikor fel is kéne húzni egy újat.)
Lehet, hogy mondtam már, hogy mostanában tök nagy animal planet rajongó lettem, éjjel-nappal azt nézem. (na jó, ma megnéztem egy igencsak érdekes 15 percet a mónikából) Korábban is volt már egy animal planetes időszakom, akkor állandóan azt az őrül pasit adták aki puszta kézzel fogott meg krokodilokat és egyéb veszélyes állatokat... na kifejezetten utáltam a műsorát, és tök dilisnek tartottam a fickót.
Szegényt szíven találta valami rájának a mérges szúróizéje és meghalt. Mondjuk mint utólag kiderült gyakorlatilag egy aligátor szája előtt lóbálta az egy hónapos kisfiát, ami azért elég merész. Ahhoz képest az az eset, amikor Jacko kilógatta az ablakon a gyerekét semmiség.
Hm. Nyugodj békében Steve Irwin. Crock Rocks.


[vv]
21:26
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee