it's just the way the cookie crumbles





péntek, április 14

Vészesen közeleg a vége.
A vége nyolc évnek. A múltkor azon gondolkoztam, hogy szinte alig vannak általános iskolás emlékeim.. hogy minden igazi iskolás élményem hozzájuk kapcsolódik. Persze már nagyon várom, hogy gondtalanul éljek bele a júliusba, de furcsa, hogy vége.
Egyelőre nehéz elképzelni, hogy már nem sokáig találkozom velük nap mint nap. Azt hiszem, minden kis tikkünk ellenére jó csapat vagyunk.
Azt hiszem, amiket eddig nem mondtam el, azok most már megmaradnak nekem végleg. Igaz a héten egy "egyszer még megmondom neki"-t kipipáltam, és mondjuk volt kettő alapból... azt hiszem. Még van egy, de az marad itt... ő úgyis tudja szerintem.

*Nobody's Wife*


[vv]
23:04
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee