it's just the way the cookie crumbles





szerda, február 1

Ma rohangálós napom volt, el kellett intéznem anyának a biztosítóban egy-két dolgot. természetesen előtte elkávézgattuk az időt, úgyhogy rohannom kellett haza, meg vissza. gondoltam kihasználom a "taxi bérletemet", (törzsutas kártya) és visszafelé hívtam egy taxit. Tök sokat vártam rá, aztán beszálltam és 3 perces harc után a biztonsági övvel, közöltem a sofőrrel, hogy bízom benne, és békénhagytam az övet. Közben végig a fülemben csengett az, amit Csuporka mondott kávézatás közben: "nahát, neked is van ilyen kártyád? nekem is. ennek a cégnek van a legtöbb balesete a statisztikák szerint." szóval reméltem, hogy nem leszek adat egy statisztikában.
A biztosítóhoz vadul csengettem, mert nem adott a kaputelefon semmi jelzést... aztán beengedtek, fent bocsánatot kértem, amiért vadul csengettem, majd megnyálaztam, és leragasztottam a borítékot. Közben egy nő jön megy, dumálgat vkivel, egyszer csak megszólal:
-persze, persze gyere csak, ma úgy is facér vagyok.
-én meg calonnáér'. -gondoltam, és jót bazsalyogtam.


[vv]
23:03



wake up and smell the coffee