it's just the way the cookie crumbles





szombat, november 5

Jelentem ma a nagy gyakorlásban meghúztam a sárvédőt. Apa mondta, hogy menjek nyugodtan, mert "elmegy", én meg mondtam, hogy szerintem nem. És tényleg nem. Zseni vagyok. Kicsit paradoxnak tűnhet, de ennek ellenére egész jól megy, mondhatni egyre jobban, már nem csak a vizsgafeladatokat tudom megcsinálni, hanem a fordítottakat is. Remélem hétfőn átmegyek.

Tegnap életmentő private bulin vettünk részt. Életmentő volt számomra, mert már éppen léptem volna le az ablakpárkányról unalmamban, amikor szóltak, hogy menjünk. Végülis öten voltunk és természetesen a világ végén. Megnéztük együtt a topmodellleszeket, meg a szexésnewyorkot, aztán a srácok megnézték a pengét, mi meg dzséjjel a konyhában tomboltunk, és táncoltunk a partvissal. Nagy buli volt. Nyah, de egynek jó volt. Arra például tökéletes volt, hogy végül ne lépjek le az ablakpárkányról.


[vv]
13:21
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee