it's just the way the cookie crumbles





kedd, november 15

Úgy látom kis családunk belefáradt a festés romjainak eltakarításába, és a hétvégéig tuti ilyen kis lájtos kupiban tengetjük napjainkat. Az én szobám még egész tűrhető, anyáméké már más tészta, ott teljes a káosz.

Anya hazahozta az ajándékba kapott mp3 lejátszóját. Marhára lekötött maga a tény, hogy akárhányszor megnyomom mindig más színűen világít. Ezt a magamfajta szökkenőknek találták ki... csudijó. Igaz utána végig kellett nyomkodnom mindent, hogy ki tudjam kapcsolni..

Szinte nap mint nap meglepődöm, hogy milyen hülye emberek vannak a környezetemben... Valószínűleg ez mindenkivel előfordul, de most nálam tetőzik, és egy napra akár több ilyen is becsúszik. Ma például alsó hangon háromszor gondoltam azt, hogy "pff.. nem hiszem el, hogy ezt valaki komolyan gondolhatja."
Hála jó istennek vannak emberek, akik nem okoznak csalódást.

A héten nekem szegeztek egy kérdést, amire igazság szerint nincs jó válasz. Két lehetőségem volt, vagy őszinte leszek és azzal valamilyen szinten sebezhetővé válok, (fú ez bazi nyálasan hangzik, de végülis erről van szó..) vagy antázok valamit, adom a keményet, aztán persze majd nekem kell a következményeket elviselnem. Az első verziót választottam, és most kíváncsian várom a fejleményeket.


[vv]
20:53
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee