it's just the way the cookie crumbles





csütörtök, október 13

Eleinte szinte észre sem veszel dolgokat. Aztán hirtelen mégiscsak észreveszed őket, és elkezdesz toleráns lenni. Aztán van egy pont, amikor már annyira nem vagy toleráns, de azért mégis visszafogod magad, és jóképet vágsz mindenhez. Majd egyre jobban gyűlik a sok-sok kikívánkozó dolog, de azért mégsem akarod derült égből villámcsapásként tálalni, szóval elhatározod, hogy majd fokozatosan kezded el érzékeltetni, hogy algo no funciona bien. Majd hirtelen mintha minden téged ért negatív hatás hatványozódna egyik pillanatról a másikra, és úgy érzed, hogy most már tényleg egyszer csak ki fog bukni a dolog. Ebben a fázisban vagyok én. I'm wondering: What's the next stage?


[vv]
22:39



wake up and smell the coffee