it's just the way the cookie crumbles





szerda, július 13

Nem bírom mostanában az msnt. Nem tudom az okát, de nem szeretek feljárni.
Ma rám is kattolt Pietro... szokásos stílus, mondott sok szépet meg jót mintha kicsit is ismerne. Lehet, hogy találkozok vele valamikor. Ő hozta fel, én meg kiváncsi vagyok rá. Azt hallottam, hogy megkomolyodott, hogy felnőtt. Nem tudom elképzelni róla. Az ilyen ha majd bent leszünk este a városban összefutunk dolgot nem nagyon szeretem, mert a legutóbb is valami ilyet beszéltünk meg, aztán össze is futottunk, majd egy "de jó hogy látlak"-kal elintézük a dolgot. azzal meg csak felhergelem magam, hogy "eehh ezért jöttem ide?? hát basszad meg veled se beszélek meg soha semmit többet". Mindezt természetesen magamban, mert nem vagyok az a mindenki előtt balhézós. (hehe.. hazudtam, de ezt akkor is csak magamban)

Már csak háromszor kell kreszre mennem, és mivel tegnap megkaptam az orvosi papíromat, ma le tudtam adni a csekkel meg a jelentkezési lappal együtt. Remélem nem arra a két hétre kapok vizsgaidőpontot augusztusban ami pont nem jó. Egy hét az elején, meg egy a közepén. Jó lenne már túllenni rajta, mert egyre kiváncsibb vagyok, hogy hogy megy majd a vezetés. Egyetlen ismerősöm ma sem volt, immár harmadik alkalommal. Tulajdonképpen nem izgat, mert nem vagyunk annyira jóban, hogy majd pont miatta ne unatkozzak kresz második felében. Ekkor szoktam elkezdeni szenvedni, és visszaszámolni az időt.

Holnap pedig végre kimozdulok kicsit. Megyek Csuporkával shoppingolni. Azt még nem tudom miből, de ez nem akadályozhat meg abban, hogy házon kívül töltsem a délelőttöt. Délután leadom a kartonomat az új dokimnál, akiről csak jót hallottam, meg mégis csak anyám választotta, mert ő ismert + szereti, szóval annyira nem lehet gáz. Biztos nem fog művésznőnek, meg boszinak szólítani, de azért megteszi. (azt majd odaképzelem) Hjaj.. most a művésznő meg a boszi dolog nosztalgikus érzéseket ébresztett a régidokival kapcsolatban. Egyre inkább úgygondolom jófej-doki. Emlékszem vagy egy éve mennyire meglepődtem, hogy milyen kis ember tulajdonképpen, mert én mindig csak ülve láttam, engem általában úgy vizsgált. (tudjátok áá- nagysóhaj-fejtapi-hörgők tiszták- nyirokcsomók rendben-satöbbi) Szóval valamiért felállt a múltkor és meglepődötten konstatáltam, hogy milyen kicis és tulajdonképpen sovány. Sokkal idősebbnek nézett ki úgy. Hiányozni fog. Már most is hiányzik kicsit.
Ja és doki után kresz. Szupi.


[vv]
23:36
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee