it's just the way the cookie crumbles





csütörtök, július 7

Hol is kezdjem? Foxf-on valami megváltozott. Már nem tudok haragudni rá. Most inkább szomorú vagyok. Meg kellett állapítanom, hogy ez így rosszabb. Beszélgettünk. Nem akartam, aztán mégis beszélgettünk. Nem akartam kiborulni, aztán mégis kiborultam. Nem akartam, hogy megöleljen aztán mégis megölelt. Pff. Utólag egy darabig vertem a fejem a falba, hogy miért adtam ki magam ennyire neki. Most tud mindent gyakorlatilag. Nekem nem maradt semmi. Aztán azért is vertem a fejem a falba, hogy vajon mennyit értett félre abból, amit mondtam. És most? Most jutottam el oda, hogy már nem verem a fejem a falba. Megtörtént. Elengedtem. Azt hiszem. Hogy ezt honnan tudom? Valójában nem tudom. Most kicsit üres vagyok, ebből következtettem rá. Nem baj. Elmúlik.





[vv]
10:17



wake up and smell the coffee