it's just the way the cookie crumbles





csütörtök, április 28

Csuporkánál ki van linkelve egy blog. Mostanában szoktam olvasgatni sometimes. Ismerős a szitu. Én soha nem vallottam be, hogy érzek vmit L. iránt. Pedig nyilvánvaló, hogy éreztem valamit. Nevezzük "barátságnak" vagy vonzódásnak, mindenesetre akartam egy picit. Kicsit olyan volt, hogy: "Ha csak egyszer, ha csak picit, ha csak sunyiban, de kell."
Így kell valamit bevallani egy teljesen átlagos posztban. :) Tudom, ohgy most senki sem lepődik meg, mert elég obvious volt.
Kellett egy picit. Kellett, hogy úgy érezzem, hogy kicsit "több van köztünk". Kellett, hogy velem legyen. De már nem kell. És olyan mintha valami óriási kő esett volna le a szívemről, mintha felszabadultam volna. Teljesen rendben van ez most így.
Persze nem volt mindig minden rendben. Alapvetően sokkal többször éreztem rosszul magam Vele kapcsolatban, mint elégedetten. Éppen ideje volt már túllépni ezen.
Free your mind.


[vv]
21:05
Comments: Megjegyzés küldése


wake up and smell the coffee